Székesegyház
A székesegyház mai formáját az 1882-1891 között történt átépítés
eredményeként nyerte el. Megőrizte középkori alaprajzi rendszerét, az
egységes neoromán külső és belső kiegészül, és teljessé válik a
historizáló képző- és iparművészeti alkotásokkal és díszítéssel.
Anyaggazdagság, változatosság, igényesség fogja egybe, amely nemcsak az
építészeti kialakításban, hanem a legnagyobb és legapróbb felületek
megmunkálásában egyaránt érvényesült.
A pécsi székesegyház története visszanyúlik egészen a római
birodalom koráig. A mai altemplom alapfalait a 4. század végén rakták
le, feltételezések szerint helyén ókeresztény bazilika állott, majd a
8-9. században nyugat felé bővítették. Az eredeti templom Szent István
király idejében azáltal alakult altemplommá, hogy föléje építették a
mai szentélyt. Valószínűleg ebből a korból származik a két nyugati
torony is. A románkori Bazilikát az 1064. évi tűzvész után kezdték
építeni. A nagyszabású építkezésen felső-itáliai, lombard és magyar
építészek dolgoztak. A templom töredékes szobrászati emlékei a 19.
századi átépítéskor kerültek elő, hosszú hányattatás után ma a Dóm
kőtárban láthatók méltó körülmények között.
A középkorban még két
toronnyal látták el a templomot. A gótika idejére esik a kápolnák
kialakítása. Az 1543-tól 1686-ig tartó török hódoltságot a templom
kisebb-nagyobb károsodásokkal vészelte át. Az egymást követő püspökök
különféle művészeti stílusok jegyében végeztették helyreállítását.
1807-ben Pollack Mihály építész tervei szerint a klasszicizmus
szellemében, csúcsíves főhomlokzattal építették újjá. A homlokzatra
Bartalits Mihály 12 apostolszobrát helyezték el.
A dóm mai formája az 1882-1891-ig tartó átépítéskor alakult ki. A
munkálatokat Dulánszky Nándor püspök megbízásából Friedrich von
Schmidt, osztrák építész vezette. A terv az volt, hogy vissza kell
állítani az "eredeti", Árpád-kori székesegyházat. Ekkor nyerte vissza
román jellegét és lett európai hírű nemzeti kincsünk. A templom hossza
70 m, szélessége 22 m, a tornyok magassága 60 m, a mellékhajók fölé
emelkedő főhajó 22 méter magas.
A déli homlokzaton jelenleg az 1968-ban Antal Károly által újonnan
készített 12 apostol szobra áll. A déli főbejárat feletti főmezőben Kis
György által formázott féldombormű látható, melyen Magyarország
védőszentje, Szűz Mária előtt hódolnak a magyar szentek. Alatta a 2000.
évben átadott, 3 és fél tonnás bronz Milleneumi Kapu látható, Rétfalvi
Sándor pécsi szobrászművész alkotásaként.